Super Audio CD és DVD-Audio a két egymással csatázó nagyreményű formátum.
Super Audio CD (SACD) egy csak olvasható optikai lemez hangtárolás céljára.1999-ben vezette be közösen a Sony és a Philips. Az volt a céljuk hogy megfelelő utódot találjanak a Compact Disc formátumnak.Az SACD alapjaiban is más, mint a hagyományos CD. Az adatok rögzítése már nem PCM (Pulse Code Modulation) formában történik, hanem létrehozták a DSD (Direct Stream Digital) technológiát. Az analóg/digitális átalakítás sokkal egyszerűbb lett, a mintavételi frekvenciát 44,1 kHz-ről felemelték 2822,4 kHz-re ( 64-szer nagyobb mintavételezés), viszont 16 bit helyett csak 1 bites felbontást használnak.Ezzel a technológiával a lemez frekvenciamenete DC-től (egyen-áram) 100 kHz-ig, a CD átvitelének ötszörösére nőtt, dinamikája 96 dB-ről 120 dB-re.
Minek nekünk a 100 kHz-es határ? Egyrészt azért, mert például egy élő szimfonikus zenekar esetében nem áll meg 20 kHz-nél a frekvenciamenet, hanem a különböző hangszerek fel-harmonikusai a hallástartomány fölött is jelen vannak (ultrahangok). De ha mondjuk csak tisztán elektronikus zenét hallgatunk, aminek a frekvenciamenete ténylegesen megáll 20 kHz-nél, akkor is az alacsonyabb tartományban sokkal nagyobb felbontást érünk el, részletgazdagabb, élethűbb lesz a hangzás.Az alsó képeken egy példásan megépített PHILIPS készülék az SACD 1000 látható.
A szerkezet természetesen DVD-t és CD-t is le tudott játszani. Az SACD lemezeken sokcsatornás hangot is lehetett tárolni, de értelemszerűen a minőség csökkentésével, bár még így is bőven a CD felett volt.Az első SACD lejátszó Észak-Amerikában jelent meg 1999 decemberében, és 8000 $ volt az ára. 2000 végén a Sony legújabb modelljének már csak 1000 $.
2009 októberéig a lemezkiadók már megjelentettek több mint 6000 SACD-t, ennek valamivel több mint a fele volt klasszikus zene, jazz és populáris zenei albumok, főleg újrakevert korábbi kiadások.Sok népszerű művész újraértelmezte műveit.A Pink Floyd The Dark Side of the Moon (1973) című albumának SACD Sorround verziójából több mint 800.000 példány kelt el 2004 júniusáig.A The Who rockopera a Tommy (1969), és a Roxy Music Avalon (1982) is megjelent SACD-n kihasználva a formátum többcsatornás képességit.Megjelentek a hibrid lemezek, amik tartalmazták a hagyományos CD sávot és a normál lejátszókkal is lehetett használni őket.
A másolásvédelem viszonylag egyszerű volt, mert a PC olvasók nem tudták lejátszani és recorder sem létezett belőle, ellentétben a DVD-Audio-val ami hagyományos lemezstruktúrát tartalmazott és mindig feltörték.Az SACD chipek két generációig jutottak.Lent jobbra Furore 2 chip már az alsóbb árkategóriás gépekbe is belekerült.
DVD-Audio rövidebb nevén DVD-A már normál könyvtárszerkezetet tartalmazott és majdnem mindenki támogatta a SONY és a PHILIPS kivételével.2000-ben jelentek meg a piacon az első példányok.Különböző bit mélység / mintavételezési frekvencia / csatorna kombinációk is használhatók voltak egyetlen lemezen. Például egy DVD-Audio lemez tartalmazhat egy 96 kHz/24 bit 5.1 csatornás hangsávot, valamint egy 192 kHz/24 bites sztereó hangsávot. Továbbá, a csatornákat két csoportra oszthatták különböző felbontásban. Például, az első hangsugárzók lehetnek 96/24, míg a hátsó csak 48/20.Kívánatos volt a kompatibilitás a hagyományos DVD lejátszókkal ezért tartalmaztak egy olyan track-et ami megfelelt a normál 5.1-es hangsávnak.Szintén volt belőle hibrid verzió ahol apróbb problémák adódtak.A player egyszerűen CD-ként ismerte fel a lemezt és nem foglalkozott semmilyen további adattal, ezért be kellett vezetni a DVDplust ahol egyik oldalon CD sáv volt a másikon pedig a DVD-A .
2008-ra már kidomborodott hogy ezek a formátumok nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.Audiofil körökben a DVD-A-t hallották jobbnak főleg a magasabb tartományokban, de végeztek egy vaktesztet is ahol műszaki beállítottságú személyeknek játszották ugyanazokat a felvételeket CD-n és a magasabb minőségű hordozókon.Meglepő eredmény született, az emberek fele nem érzékelt különbséget, aki igen az is csak inkább nagyobb hangerőn és a CD nagyobb alapzaja miatt.Ez és az internetes zenehallgatás felgyorsította a formátumok haláltusáját. 2010 környékére a lemezkiadás drasztikusan lecsökkent , a lejátszók pedig csúcsmodellekre és kombinált készülékekre korlátozódtak.Valójában az SACD nem halt ki teljesen mert aki akar tud új készüléket és lemezt is venni.Az audio High-End társadalom sem fogadta el igazán ezeket a szabványokat.
Lázár Tibor (forrás:Wikipédia,Diszkónika,Lázár Gábor) SACD DVD-A
